Az újságok női rovatai, a színes magazinok, a csak női munkákat publikáló kiadók mind-mind olyan részei a médiának, ahol a tartalmat nőkre szabják. Miért van szükség ezekre a cikkekre, könyvekre és történetekre? A választ a 20. század legnagyobb feministái fogják megadni, de a megértést segíti a sokszínű modern média is.
A Deep Blue győzelme a híres sakknagymester fölött azt is példázza, hogy az algoritmusok ereje nem csupán a programkódjukba írt sorokból ered - mutat rá Hannah Fry matematikus az Emberek és gépek című könyvben.
Miben áll a történetek hatása, befolyása? Miért van az, hogy az emberek a magukról és a társaikról szóló információkat leginkább sztorik formájában szeretik megosztani? Hogyan tudnak a narratívák érzelmeket – például félelmet - ébreszteni úgy, hogy magát a félelmet kiváltó ingert nem kell személyesen megtapasztalni? Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus gondolatai Robert Shiller Narratív közgazdaságtan című könyvéről.
A következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonban életmentőkről és megmentettekről beszélgetünk.
Tüdőátültetés után is lehet teljes életet élni - ez a tanulsága Barnabás történetének, aki egy sikeres transzplantáció után pár évvel a Kilimandzsárót is megmászta. Részlet Mocsonoky Anna Szervátültetett vagyok című könyvéből.
Bár a nők keményen harcoltak a szexuális szabadságért, az egyéjszakás kapcsolatoknak még mindig negatív a felhangja, főleg, ha egy nőről van szó. Mit mondtak vagy mondanának neves feministák arra, hogy a társadalom továbbra is kettős mércével méri a szexuális partnerek számát a nők és a férfiak esetében?
Az algoritmusok nem eredendően rosszak. Nincs olyan tárgy vagy algoritmus, amely eleve jó vagy rossz lenne: csak az számít, hogyan használjuk. Hannah Fry matematikus gondolatai az Emberek és gépek című könyvből.
Minden idők egyik legnagyobb vállalkozása, az Amazon alapítója, a világ egyik leggazdagabb embere, ellentmondásos figura, újító, jótékony dollárszázmilliárdos, közben pedig keménykezű, szinte diktatórikus vezető, aki nemcsak a gazdaságot, a technológiát, hanem az életmódot és a kultúrát, egyebek közt az olvasási szokásokat is megváltoztatta. A HVG Könyvek által gondozott Minden eladó Jeff Bezos életét kíséri végig, melyet az elmúlt hetekben több epizódban mutattunk be. Ez itt sorozatunk záróepizódja.
Helen Russell brit írónő Boldogságatlasz című könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk kilencedik részében az oroszok azart szemléletmódját mutatjuk be. Részlet.
Természetes, hogy szeretnénk ledönteni a korlátokat. Korlátok nélkül azonban elszáll a feszültség, és esélyünk sincs sem innovációra, sem meglepetésre. Seth Godin marketingszakértő gondolatai.
Minden idők egyik legnagyobb vállalkozása, az Amazon alapítója, a világ egyik leggazdagabb embere, ellentmondásos figura, újító, jótékony dollárszázmilliárdos, közben pedig keménykezű, szinte diktatórikus vezető, aki nemcsak a gazdaságot, a technológiát, hanem az életmódot és a kultúrát, egyebek közt az olvasási szokásokat is megváltoztatta. A HVG Könyvek által gondozott Minden eladó Jeff Bezos életét kíséri végig, melyet a következő hetekben több epizódban mutatunk be.
A túl sok szabály az innováció kerékkötője. Emlékezetes TED-előadások közül válogattunk négyet arról, mikor és hogyan érdemes megszegni a szabályokat.
A gin kóstolása meglehetősen eltér más alkoholtartalmú italokétól. Cikkükben - Aaron Knoll Ginn című könyve alapján - a helyes ginkóstolás lépéseit mutatjuk be.
A világ azt várja, hogy a kérései teljesüljenek. Hogy igent mondjunk minden feladatra, találkozóra, szívességre. „Nem kérek nagy dolgot” – gondolják az emberek. De ha egész nap csak a felénk érkező labdákat passzolgatjuk vissza, sosem lesz időnk a szolgálatra.
Minden idők egyik legnagyobb vállalkozása, az Amazon alapítója, a világ egyik leggazdagabb embere, ellentmondásos figura, újító, jótékony dollárszázmilliárdos, közben pedig keménykezű, szinte diktatórikus vezető, aki nemcsak a gazdaságot, a technológiát, hanem az életmódot és a kultúrát, egyebek közt az olvasási szokásokat is megváltoztatta. A HVG Könyvek által gondozott Minden eladó Jeff Bezos életét kíséri végig, melyet a következő hetekben több epizódban mutatunk be.
Örömmel kifizetünk 3 dollárt egy kávéért, de ha arról van szó, hogy le kell perkálnunk még 3 dollárt parkolási díjra, szívjuk a fogunkat. Legtöbben természet adta jogunknak tekintjük az ingyenes parkolást. Az alternatív költség kérdéskörével foglalkozó közgazdászok szerint azonban nincs ingyenes parkolás. Mit mondanának erről a kérdésről neves közgazdászok?
Az imposztorszindróma már jóval azelőtt létezett, hogy Pauline Clance és Suzanne Imes 1978-ban megalkották a kifejezést. Ez az a hang a fejünkben, amely folyton azt mondogatja, hogy csak ne feltűnősködjünk, ne merjünk fejest ugrani a medencébe, semmi keresnivalónk a színpadon. Seth Godin gondolatai a jelenségről.
Minden idők egyik legnagyobb vállalkozása, az Amazon alapítója, a világ egyik leggazdagabb embere, ellentmondásos figura, újító, jótékony dollárszázmilliárdos, közben pedig keménykezű, szinte diktatórikus vezető, aki nemcsak a gazdaságot, a technológiát, hanem az életmódot és a kultúrát, egyebek közt az olvasási szokásokat is megváltoztatta. A HVG Könyvek által gondozott Minden eladó Jeff Bezos életét kíséri végig, melyet a következő hetekben több epizódban mutatunk be.
A ruházat évszázadok óta többféle jelentéssel bír a nők számára. Volt az elnyomás eszköze, felöltöztetve a nőket a társadalom által elvárt kép szerint. Ugyanakkor a ruhák lehetőséget adnak az önkifejezésre, hogy megmutassuk, kik vagyunk valójában. A világ legtöbb részén még most is egymás mellett jelenik meg ez a két szerep. Hogyan látják ezt a kérdéskört neves feministák?
Nem kell arra várnunk, hogy kiválasszanak, és nem kell ölbe tett kézzel reménykednünk, hogy egyszer csak ráérzünk, mi is a hivatásunk. A kreatív, alkotói létet mi választjuk magunknak, és a kreativitás ragályos - mutat rá Seth Godin Az alkotás rutinja című könyvében. Részlet.
